Vashiányos vérszegénység a sportolóknál

A vashiányos vérszegénység okai és következményei a fitnesz világ fókuszában is állnak, miután a vashiányos vérszegénység tünetei között szerepelhet az állóképesség és az egészségi állapot romlása (Schumacher és munkatársai, 2002), míg Kong, Gao és Chang 2014-es kutatása a hosszútávfutóknál a vasraktár csökkenését mutatta ki.

A vas egy létfontosságú ásványi anyag az emberi szervezet számára, melyet szervezetünk nem képes előállítani, ezért a szükséges mennyiséget a táplálékkal kell bevinni. Egy felnőtt szervezet kb. 3-5 g vasat tartalmaz, melynek nagy része az oxigén szállításáért felelős hemoglobin prosztetikus csoportjához (hem) kötődve található meg. Ez a fehérje a vörösvértestekben található, ennek köszönhető a vér vörös színe. Ezen kívül a fennmaradt vas a májban, lépben, a csontvelőben, illetve az izomszövetekben található mioglobinban tárolódik.

A vashiányos vérszegénység körül kialakultak olyan téveszmék, melyek a vérszegény sportolókra és az atléták vasszükségletére vonatkoznak. Fontos, hogy a sportolókkal foglalkozó szakemberek először megértsék a vashiányos vérszegénység hátterét, mielőtt kezelni kezdenék a sportolókat.

Mi is a vashiányos vérszegénység?

Vashiányos vérszegénység az az állapot, amikor a szervezetünk vörösvértestszáma alacsonyabb a normálisnál. Ez akkor fordulhat elő, ha a vörösvértest nem tartalmaz elegendő hemoglobint, mely szervezetünk sejtjeinek oxigénellátásáért felelős. Ez általában fáradságot, kimerültséget, gyengeséget okozhat, hosszú távon azonban károsodhat a szív, az agy és más szervek is.

Sokszor a vashiányt és a vashiányos vérszegénységet szinonimaként használják, azonban fontos ismernünk a különbségeket és az összefüggéseket:

  • A vashiány a szervezet vaskészleteinek kimerülését jelenti bármiféle egészségromlás nélkül.
  • A vashiányos vérszegénység viszont egy olyan kritikus klinikai állapot, mely akár több szervrendszer működését is károsíthatja.
  • A vasnak kitüntetett szerepe van a hemoglobin szintézisében és a nem megfelelő vaskoncentráció kiindulási pontja lehet a vashiányos vérszegénység kialakulásának.

Ha a vas koncentrációja férfiaknál alacsonyabb, mint 13 g/dl, míg a nőknél 12 g/dl, akkor az lehet a vashiányos vérszegénység előjele. Azonban az alacsony vaskoncentrációnak más okai is lehetnek. Ezért gyakran végeznek vérvizsgálatokat hematokrinra, ferritinre is.

A hematokrin a vérsejtek százalékos arányát fejezi ki a teljes vér térfogatához viszonyítva. A normál hematokritérték nőknél 36-44%, míg férfiaknál 40-50%.

A ferritin a szervezetünk fő vastározó fehérjéje, így ennek a vizsgálata során a szervezet vaskészleteit is fel lehet térképezni. Alkalmas lesz a vashiány, vashiányos vérszegénység kimutatására, illetve kiderülhet, ha túl sok vas van a szervezetünkben.

Mi okozhatja a vashiányos vérszegénységet?

A vashiányos vérszegénység gyakori oka lehet műtét vagy sérülés okozta vérzés, a vasban, B12-vitaminban és folsavban szegény táplálkozás (MedicineNet.com, 2014). Csontvelőrák és a kemoterápiás gyógyszerek hatása, vesebetegséget és a vörösvértest roncsolódása is vezethet vérszegénységhez.

Hogy lehetnek a sportolók vérszegények (sportanémia)?

A testmozgás által kiváltott vérszegénység, más néven sport- vagy pszeudoanémia nem tévesztendő össze a vashiányos vérszegénységgel. A gyakori testedzés ugyanis a mozgás intenzitásával arányosan növeli a vérplazma mennyiségét (Kong, Gao&Chang 2014). Ebből fakadóan a vérplazma nagyobb mértékben nőhet, mint a vörösvértest, ezért a rendszeresen sportolók esetében alacsonyabb lehet a hematokrin szintje.

Schumacher kutatócsoportja 2002-ben azzal magyarázta ezt a jelenséget, hogy a testedzés sokkal nagyobb mértékben serkenti a vérplazma mennyiségének növekedését, mint a vörösvértesteket. Ez megmagyarázza, hogy miért félrevezető a „sportanémia” kifejezés, mivel ez nem igazi vérszegénység, csak a mozgás által kiváltott növekedése a vérplazma térfogatának. Érdekes módon ez a vérplazmatérfogat-növekedés hígítja a vért, ami alacsonyabb pulzusszámot és jobb hőelvezetést eredményez edzés közben. (Schumacher és munkatársai, 2002). Attól függetlenül, hogy ezek pozitív élettani hatások egy sportoló számára, nem jelenti azt, hogy egy rendszeresen sportoló nem lehet vashiányos.

Kong, Gao&Chang 2014-es cikke arra is utalt, hogy az intenzív állóképességet igénylő edzés krónikusan alacsony vasszinthez vezethet, ami ronthatja a sportoló teljesítményét és az egészségét. Azt, hogy a fizikai terhelés vashiányt idézhet elő, még nem bizonyítja teljesen a kutatás. Az viszont biztos, hogy a női sportolóknál – a menstruáció miatt – nagyobb a vashiányos vérszegénység kialakulásának kockázata.

Mit tehetnek a sportolók a vashiány megelőzése érdekében?

Fontos, hogy aki állóképességet fejlesztő edzésekre jár, a megfelelő vaskészlet fenntartása érdekében kiemelten ügyeljen a tudatos táplálkozásra. A személyi edzőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az állóképességi edzéseken résztvevő sportolók, valamint azok, akik fogyás céljából korlátozzák a kalóriabevitelt, jobban ki vannak téve a vashiányos állapotnak. Hasonlóképpen a fiatal sportolók is gyakran vashiányosak, mert a táplálkozásuk nem felel meg az aktivitásukhoz mért igényeiknek. Esetükben arról kell gondoskodni, hogy a megfelelő vasmennyiséget vigyék be a szervezetükbe. A vegetáriánus és vegán sportolóknak fokozottan figyelniük kell a megfelelő vastartalmú ételek fogyasztására, miután ők nem esznek állati eredetű vasat.

Az, hogy különbséget tudjunk tenni a félrevezetően sportanémiának nevezett hematokrin szint csökkenés és a tényleges vashiányos vérszegénység között, rendkívül fontos. A rendszeres testmozgás nem okoz vérszegénységet, inkább javítja a vérrel kapcsolatok tényezőket, ami jobb terhelhetőséget eredményez. Azonban mind a szabadidő sportolóknak, mind az élsportolóknak fokozottan figyelniük kell a vasszintjükre. Ahogy növelik az edzés intenzitását és energia-szükségletüket, annak megfelelően növelniük kell a bevitt kalória mennyiségét is úgy, hogy minden olyan tápanyaggal és ásványi anyaggal rendelkezzenek, melyek nélkülözhetetlenek az élettani funkciók optimális működéséhez.

Forrás: IDEA Health and Fitness Association

Megosztás