Mi a vashiányos vérszegénység?

A vashiányos vérszegénység (vashiányos anémia/anaemia) annak az állapotnak a rövid elnevezése, amikor a vashiány miatt csökken a vér oxigénszállító kapacitása. Nem önálló kór tehát, hanem inkább egy tünet, ami sokféle tényezőre vezethető vissza. A háttérben állhat például táplálkozási zavar, erős vérveszteség, de serdülőkorban vagy terhesség alatt is kialakulhat. (Bővebben a vashiányos vérszegénység okairól…)

Tudta?

A vashiány és a vérszegénység nem minden esetben jár együtt. Lehet valaki vashiányos úgy, hogy (még) nem alakult ki a vérszegénység. A vérszegénységet azonban a legtöbb esetben a vashiány okozza.

Mi a vashiány?

Vashiányról akkor beszélünk, ha kevesebb vasat viszünk be a szervezetünkbe annál, mint amennyire szükségünk lenne. Bár a vas a legnagyobb mennyiségben a vörös vérsejtekben van jelen, a szervezet működésének más szakaszaiban is létfontosságú (például bizonyos enzimek működéséhez is elengedhetetlen). Ezért a vas hiánya az egész test működésében zavarokat okozhat.

Rejtett vashiányról akkor beszélünk, amikor a szervezet vasraktárai már kiürültek, de még nem alakult ki a vérszegénység. A vashiány azonban már ebben a korai szakaszban is okozhat idegrendszeri tüneteket, például figyelemzavart vagy memóriaproblémákat.

Mi a vérszegénység?

Vérszegénységnek (orvosi kifejezéssel anémiának) azt nevezik, amikor a szervezetben csökken a vörös vértestek száma, illetve a hemoglobin (a vörös vértestekben található vastartalmú fehérje) mennyisége. A hemoglobin normál értéke nőknél 120-160 g/l, míg férfiaknál 130-180 g/l. Ha ennél kevesebbet mutat a laborvizsgálat, akkor tisztázni kell a kiváltó okokat, és el kell kezdeni a vaspótlást is.