Számos oka lehet annak, hogy a Crohn-betegségben és a fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedők nagyobb valószínűséggel szenvednek vérszegénységben. Nézzük, hogy melyek ezek és mit tehetünk, ha érintettek vagyunk!
A Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás olyan bélbetegségek, amelyek az emésztőrendszerben gyulladást okoznak és megzavarhatják az elfogyasztott ételek felhasználását és lebontását. Emiatt hatással lehetnek a vas felszívódására is.
Az aktív fekélyes vastagbélgyulladás folyamatos vérveszteséget, ennek következtében pedig vashiányt okozhat, ezért ebben a betegségben szenvedők esetében nagyobb a vashiányos vérszegénység kialakulásának kockázata. Szakemberek szerint még akkor is érdemes ellenőriztetni a vasszintet, ha a betegség amúgy remisszióban (nyugalmi állapotban) van, ugyanis egy tanulmány szerint a remisszióban lévő fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedők több mit fele vérszegénységben szenved.
A vékonybelet érintő Crohn-betegség esetén szintén az állandóan jelen lévő gyulladás okozhat panaszokat. A vékonybél három részből áll: a nyombélből, a jejunumból és az ileumból. A legtöbb vas a nyombélben szívódik fel, de azért a jujenumnak és az ileumnak is fontos szerepe van. Ha ezek a területek gyulladtak, a vas nem tud megfelelően felszívódni, ami pedig növelheti a vérszegénység kialakulásának kockázatát.
A Crohn-betegségben szenvedők körülbelül 70%-ánál szükség lehet műtétre az emésztőrendszer érintett területeinek eltávolítására. Ezek a műtétek hozzájárulhatnak a jövőbeni vérveszteség csökkentéséhez is, mivel a gyulladás megszűnésével a vérveszteség is csökkenhet. Sajnos azonban az aktív betegség a Crohn-betegek közel 33%-ánál 5 éven belül kiújul, ami újra vérszegénységet okozhat.
Mi lehet az oka, hogy ezeknél a betegségeknél megnő a vérszegénység kockázata?
Számos oka lehet annak, hogy valaki vashiányos állapotba kerül. A Crohn-betegségben vagy a fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő betegek vérszegénységének legvalószínűbb okai a következők:
- Alacsony vasbevitel: ha emésztőrendszeri probléma vagy gyulladás áll fenn, akkor nehéz lehet elegendő tápanyagot biztosítani a napi étkezések során. Előfordulhat, hogy az ilyen betegségben szenvedők pont a vasban gazdag ételeket nem tolerálják.
- Rossz a vas felszívódási aránya: gyulladás esetén az emésztőrendszer nem képes megfelelően felszívni az egyes tápanyagokat. Még ha elegendő vasat tartalmaz is az étrendünk, előfordulhat, hogy a szervezetünk nem tudja felhasználni.
- Vérveszteség: ha a gyulladás fellángol, akkor az sajnos vérzést is okozhat. A vérveszteség pedig csökkentheti a vörösvértestek és a vas szintjét a szervezetben.
Mit tehetünk emésztőrendszeri megbetegedéssel küzdőként a vashiány megelőzésére?
Fontos, hogy igazolt emésztőrendszeri megbetegedés esetén mindig konzultáljunk kezelőorvosunkkal, mielőtt bármilyen kezelést elkezdenénk. A szakemberek általában az alábbi javaslatokat adják.
Növelhetjük a vasban gazdag ételek fogyasztását!
Ha több vasat viszünk be, akkor a szervezet többet tud hasznosítani belőle. Különösen ha a betegség remisszióban van. Kiváló vasforrások közé tartozik a hús, a hal, a tenger gyümölcsei, a bab, a szója, a diófélék és a magvak.
Választhatunk vastartalmú étrend-kiegészítőket!
Ha nagyon alacsony a szervezetünk vasszintje és úgy érezzük, hogy táplálkozásunk során nem tudunk megfelelő mennyiségű vasat bevinni, akkor érdemes elgondolkodni vastartalmú étrend-kiegészítők rendszeres fogyasztásán. Fontos, hogy ezek az étrend-kiegészítők csak akkor javasoltak, ha a betegség remisszióban van. A Floradix Kräuterblut szirup könnyen bevehető, segíthet megőrizni a vas, a B1-, B2-, B6-, B12- és C-vitaminok egyensúlyát. A tápanyagokat már oldott formában tartalmazza, így könnyebben felszívódhatnak. Meglévő betegség esetén egyeztessünk kezelőorvosunkkal a fogyasztás megkezdése előtt!
Intravénás vaspótlást kaphatunk!
Súlyosabb esetekben a kezelőorvos javasolhatja, hogy a vasat intravénásan adják be. Ennek előnye, hogy az intravénás vas nem érinti az emésztőrendszert, így nem okoz mellékhatásokat, illetve nincs hatással a gyulladás mértékére sem. Emiatt az intravénás vas hatékony megoldás lehet Crohn-betegség és fekélyes vastagbélgyulladás esetén. A pontos részletekről a kezelőorvos tud felvilágosítást adni.
Mikor kell feltétlenül orvoshoz fordulnunk?
Mind a Crohn-betegség, mind pedig a fekélyes vastagbélgyulladás esetén fontos a rendszeres kapcsolattartás a kezelőorvossal azért, hogy mindig az állapotunknak megfelelő kezelést kapjunk. Érdemes azonban soron kívül is felkeresni a kezelőorvost, ha:
- az utasításoknak megfelelően szedjük a gyógyszereket, de ennek ellenére továbbra is érezzük a Crohn-betegség vagy a fekélyes vastagbélgyulladás tüneteit,
- bármilyen változást tapasztalunk a tünetekben, különösen ha a vérzés mértéke megnő,
- az energiaszintünk csökken, illetve úgy vesszük észre, hogy nehezebben összpontosítunk,
- vagy ha csak egyszerűen rossz a közérzetünk.
Összességében tehát a szakemberek azt tanácsolják, hogy ha Crohn-betegségben vagy fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedünk, akkor különösen figyeljünk oda a vasszintünk ellenőrzésére, illetve a vaspótlásra, mert mind a két betegség megléte növelheti a vashiányos vérszegénység kialakulásának kockázatát.
Ma már egy egyszerű teszt segítségével is megállapíthatjuk, hogy vashiányban szenvedünk-e. Az alábbi képen látható Vashiány gyorsteszt a képre kattintva webáruházunkban megvásárolható, és otthon, kényelmesen elvégezhető.
Forrás: The Relationship Between Ulcerative Colitis, Crohn’s, and Anemia
Szeretnénk felhívni a figyelmedet arra, hogy az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a változatos és vegyes étrendet. Az oldalon található cikkeinkkel a célunk az információközlés és a tájékoztatás, semmilyen körülmények között nem szeretnénk azt sugallni, hogy étrend-kiegészítő fogyasztása nélkül nagyobb valószínűséggel fordulnak elő a betegségek, illetve nem őrizhető meg az egészség. Kérünk, hogy bármilyen egészségügyi panasz esetén első lépésként konzultálj kezelőorvosoddal és az ő ajánlása szerint járj el.
