Vashiány, vérszegénység kisokos

Amit a vashiányról, vérszegénységről tudni érdemes

I. Miért van szükségünk vasra?

A vas számos élettani folyamathoz elengedhetetlen, beleértve az energia-anyagcserét, valamint bizonyos hormonok és neurotranszmitterek szintézisét. Segít továbbá az egészséges immunrendszer és a kognitív funkciók támogatásában is. Elegendő vas hiányában a szervezet nem tud elegendő hemoglobint termelni, ami vérszegénységhez vezethet, ugyanis a hemoglobin felelős az oxigén szállításáért a tüdőből az agy és az izomzat felé.

Emellett a vas a mioglobin nevű fehérje termeléséhez is nélkülözhetetlen, amelynek pedig az izmokban lévő oxigén tárolásában és az izmokból való felszabadításában van szerepe.

II. Mennyi vasra van szükségünk?

• A felnőtt emberek számára szükséges vas mennyisége számos tényezőtől függ, beleértve a kort, a nemet és az általános egészségi állapotot.
• Általában a felnőtt férfiaknak 10 mg vasra van szükségük naponta,
• a nőknek valamennyivel többre, körülbelül 15 milligrammra, hiszen esetükben számolni kell a menstruációs vérvesztéssel is.
• A kismamák számára is kiemelten szükséges a vaspótlás. A vas rendkívül fontos a magzat növekedéséhez és fejlődéséhez, ezért a terhesség alatt napi 20 mg vas bevitelére is szükség lehet.
• Ugyancsak fontos odafigyelni a kisbabák és a gyermekek vaspótlására, hiszen esetükben a gyors növekedés és fejlődés miatt szintén több vasra lehet szükség.

III. Milyen okai lehetnek a vashiánynak?

A vashiányt számos tényező kiválthatja, például a vasban szegény étrend követése, a szervezetben a vas felszívódásának zavara, a terhesség vagy a növekedés során megnövekedett vasigény, valamint a sérülés vagy menstruáció miatti vérveszteséget.

1. ok: alacsony vastartalmú étrend

Az alacsony vastartalmú étrend a vashiány gyakori oka. Annak ellenére, hogy a vas számos élelmiszerben megtalálható, mint például a vörös húsokban, a baromfiban, a halakban, a babfélékben, a lencsében, a tofuban, illetve a zöld leveles zöldségekben, mégis a lakosság nagy részét érinti a vashiány.

A vegetáriánusok és vegánok nagyobb kockázatnak lehetnek kitéve, ha nem fogyasztanak elegendő vasban gazdag növényi eredetű élelmiszert, vagy nem pótolják a vasat más forrásból.

2. ok: vas felszívódását gátló gyógyszerek

A vas felszívódását bizonyos gyógyszerek, például savlekötők, protonpumpa-gátlók és egyes antibiotikumok is ronthatják. Ezenkívül problémát jelenthetnek még az emésztőrendszert befolyásoló állapotok is, mint például a cöliákia vagy a gyulladásos bélbetegség, ugyanis ezek megzavarhatják a vas felszívódását.

3. ok: megnövekedett vasigény – terhesség, növekedés, vérveszteség esetén

• A terhesség, valamint a csecsemő- és serdülőkorban megnövekedett vasigény megfelelő pótlás hiányában szintén vashiányhoz vezethet. A terhesség alatt ugyanis a szervezetnek több vasra van szüksége a magzat növekedéséhez és az anya vérmennyiségének bővüléséhez.
• A csecsemőknek, a kisgyermekeknek és a serdülőknek pedig a gyors növekedés és fejlődés miatt lehet szükségük több vasra.
• Nem szabad elfeledkeznünk a sérülés vagy a menstruáció miatti vérveszteségről sem, amelyek szintén vashiányt okozhatnak. Azoknál a nőknél, akiknek erős menstruációs vérzésük vagy méhmiómájuk van, nagyobb lehet a vashiány kockázata a vérvesztés miatt.

IV. A vashiány tünetei

• A vashiány sokféle tünetet okozhat, amelyek az egészen enyhétől a súlyosig terjedhetnek. A legelső tünetek közé tartozik a fáradtság, a gyengeség és az ingerlékenység.
• Ezek a tünetek a vashiány előrehaladtával súlyosbodhatnak, és megjelenhet a légszomj, a szapora szívverés, a fejfájás vagy akár a koncentrálási nehézség is.
• A vashiány képes egészen szokatlan tüneteket is produkálni. Ilyen a pica nevű állapot, ami nem élelmiszerek utáni vágyakozást jelent, hanem helyette olyan furcsa dolgokat kívánhatunk, mint a jég, a kosz vagy a papír. Úgy gondolják, hogy ez az állapot összefügg a szervezet azon próbálkozásával, hogy több vashoz jusson.
• Ha súlyosbodik a vashiány, akkor akár vérszegénység is kialakulhat. Ez az állapot a vörösvértestek alacsony számával jellemezhető a szervezetben. Jellemző tünetei közé tartozhat a sápadt bőr, a mellkasi fájdalom és a szédülés. Súlyos esetekben a vérszegénység életveszélyes lehet.

V. Hogyan előzhető meg a vashiány?

1. Vasban gazdag étrend követése

A vashiány megelőzésének egyik leghatékonyabb módja a vasban gazdag étrend követése. Ahogy korábban is említettük, az ajánlott napi vasbevitel kortól, nemtől és egyéb tényezőktől függően változik, de általában a felnőtt férfiaknak 10 mg, míg a felnőtt nőknek körülbelül 15 mg-ra van szükségük naponta. A vasban gazdag élelmiszereknek a kiegyensúlyozott étrend részeként történő fogyasztása segíthet megelőzni a vashiányt.

2. Vaspótlás étrend-kiegészítőkkel

Előfordulhat azonban, hogy nem tudunk megfelelő mennyiséget fogyasztani az említett ételekből. Vagy azért, mert nem szeretjük őket, vagy pedig azért, mert valamilyen speciális diétát követünk, fogyókúrázunk, esetleg vegetáriánusok vagyunk. Ilyen esetekben nyújtanak segítséget a vaspótló étrend-kiegészítők. Érdemes előnyben részesíteni azokat, amelyek jól felszívódó vasat, valamint természetes alapanyagokat tartalmaznak, mert azok nem terhelik meg annyira a szervezetet.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a választott étrend-kiegészítő tartalmazzon C-vitamint is, mert a C-vitamin jelentős mértékben segítheti a bevitt vas felszívódását.

VI. Vashiány kimutatása

1. Rendszeres laborvizsgálat

Az egyik legfontosabb dolog, amit tehetünk azért, hogy felismerjük a vashiányt, az a rendszeres vérvizsgálat. Ha a korábban említett tünetek bármelyikét tapasztaljuk, akkor keressük fel háziorvosunkat, és kérjünk beutalót egy ilyen típusú vizsgálatra.

A vashiányt általában a vörösvérsejtszám és a hemoglobin szintjének csökkenése jelzi. Azonban az alacsony vas szintje lehetőséget ad a szervezet számára arra is, hogy kompenzáljon, így a vérvizsgálatoknak nem mindig van megfelelő érzékenysége a vashiány korai felismeréséhez.

2. Vashiány gyorsteszt

Otthoni környezetben egy jó megoldás lehet a vashiány gyorsteszt. Ez a teszt csupán arra alkalmas, hogy a vashiány tényét megállapítsa, a vashiány mértékének pontos meghatározására nem. Éppen ezért abban az esetben, ha a teszt pozitív eredményt mutat, mindenképpen érdemes felkeresni a kezelőorvost, hogy további vizsgálatokat végezhessen, és szükség esetén tájékoztatást nyújtson a vaspótlás egyéni lehetőségeiről.

VII. Vashiány 3 fázisa

A vashiány soha nem alakul ki egyik napról a másikra. Több fázisban jelentkezhet, amelyeket a vasraktárak kimerülésének mértéke alapján tudunk megkülönböztetni. Ez a 3 fázis a következő:

1.fázis – vasraktárak kiürülése

Ez akkor alakul ki, ha a szervezetünk nem jut elegendő vashoz. Ilyenkor a meglévő vasat használja fel arra, hogy a hemoglobin csökkenést kompenzálja a vérszegénység elkerülése érdekében.

2.fázis – a vas csak labilis formában van jelen

Ez a fázis azt jelenti, hogy bár csökkent a vas szintje a szervezetünkben, de még van annyi tartalék, ami a működéshez szükséges. Azonban, ha ebben a fázisban nem gondoskodunk a megfelelő mennyiségű és minőségű pótlásról, akkor jelentősen megnő a vérszegénység kialakulásának kockázata.

3.fázis – kialakul a vérszegénység

Ezt a fázist a vasraktárak teljes kiürülése jellemzi. Akkor alakulhat ki, ha az előző két fázis után egyáltalán nem gondoskodtunk a vaspótlásról. Itt már megjelennek az első tünetek, a nagyfokú fáradtság, a koncentrációs zavar és a fizikai teljesítőképesség csökkenése sem kizárt.

Annak ellenére, hogy szervezetünk képes elraktározni valamennyi vasat, a korábbiakban már említett okok miatt (pl. felszívódási zavar, emésztőrendszeri vérzés, sérülés vagy erős menstruáció miatti vérveszteség, fokozott igénybevétel) mégis előfordulhat, hogy a szintje a szervezetünkben olyan alacsonyra csökken, hogy megjelennek a vashiányra jellemző tünetek.

VIII.Vashiány vagy a vashiányos vérszegénység – mi a különbség?

Sokan hajlamosak összemosni és szinonimaként kezelni a vashiányt és a vashiányos vérszegénységet.

1. Vashiány

A vashiány olyan állapot, amelyben a szervezet nem rendelkezik elegendő vassal. Ahogy korábban is írtuk, számos ok miatt fordulhat elő, beleértve a vasban gazdag ételeket nem tartalmazó étrendet, a krónikus vérveszteséget vagy a rossz vasfelszívódást. A vashiány tünetei közé tartozik a fáradtság, gyengeség, sápadt bőr, törékeny körmök és légszomj.

2. Vashiányos vérszegénység

A vérszegénység viszont olyan állapot, amelyben a szervezetnek nincs elég vörösvérsejtje vagy hemoglobinja ahhoz, hogy oxigént szállítson a szervezet szöveteibe. Sokféle vérszegénység létezik, de a leggyakoribb típus a vashiányos vérszegénység, amelyet vashiány okoz.

A vérszegénység egyéb típusai közé tartozik a vitaminhiányos vérszegénység, amelyet a B12-vitamin vagy a folsav hiánya okoz, és a hemolitikus anémia, amely akkor fordul elő, ha a vörösvérsejtek gyorsabban pusztulnak el, mint ahogyan azokat pótolni lehetne.

Míg a vashiánynak és a vérszegénységnek vannak közös tünetei, de ezek különböző állapotok, amelyek eltérő kezelést igényelnek.
A vashiány kezelése általában magában foglalja a vasban gazdag élelmiszerek bevitelének növelését vagy vas-kiegészítők szedését.
A vérszegénység kezelése a kiváltó októl függ, és magában foglalhatja a táplálkozási hiányosságok felismerését és az ezzel kapcsolatos változtatásokat, egy mögöttes betegség vagy állapot kivizsgálását és gyógyítását, esetleg vérátömlesztést.

IX. Vashiány miatt kialakuló betegségek

A vashiány, illetve a vaspótlás elmulasztásának következtében számos betegség alakulhat ki. Nézzük, hogy melyek ezek!

1. Vérszegénység

A vérszegénység talán a leggyakoribb, vashiánnyal összefüggő probléma. Akkor fordul elő, ha nincs elég vörösvérsejt a szervezetben ahhoz, hogy oxigént szállítson a szervekhez és szövetekhez. A vas szükséges a hemoglobin termeléséhez, amely a vörösvértestekben oxigént szállító fehérje. Elegendő vas hiányában a szervezet nem tud elegendő hemoglobint termelni, ami vérszegénységhez vezet.

2. Nyugtalan láb szindróma

A nyugtalan láb szindróma egy neurológiai rendellenesség, amelynek tünete, hogy ellenállhatatlan késztetést érzünk lábunk mozgatására. Kialakulásának oka az lehet, hogy a vas szükséges az agy dopaminreceptorainak megfelelő működéséhez, az alacsony vasszint megzavarhatja a dopamin jelátvitelét, ami pedig nyugtalan láb szindrómához vezethet.

3. Pica

A pica egy olyan állapot, amely során nem élelmiszer jellegű tárgyak után sóvárgunk, hanem úgy érezzük, hogy szívesen ennénk jeget, papírt, homokot vagy más szokatlan dolgokat.

4. Hajhullás

A vas szükséges a szőrtüszők növekedéséhez és fenntartásához. Az alacsony vasszint megzavarhatja a szőrtüszők növekedési ciklusát, ami hajhulláshoz vezethet.

5. Gyenge immunrendszer, gyakori fertőzések

Az alacsony vasszint ronthatja az immunrendszer képességét a fertőzések leküzdésére, ezáltal fogékonyabbak lehetünk a betegségekre.

X. Hogyan kezelhető a vashiány?

A vashiány és a vashiányos vérszegénység sajnos nagyon sok embert érint. A kezelés módját mindig az határozza meg, hogy mi a kiváltó ok. Ezért meg kell különböztetni a helytelen étkezés miatt kialakuló vashiányt, a felszívódási zavar miatt kialakuló vashiányt, és a különböző eredetű vérveszteségek miatt kialakuló vashiányt.

1. Vasban gazdag ételek

Az étrend megváltoztatása a vashiány kezelésében is hasznos lehet. A magas vastartalmú élelmiszerek közé tartozik a vörös hús, a baromfi, a hal, a bab, a lencse, a spenót és a dúsított gabonafélék. Fontos megjegyezni, hogy a növényi eredetű élelmiszerekben lévő vas kevésbé könnyen szívódik fel a szervezetben, mint az állati eredetű élelmiszerekben található vas.

2. Vastartalmú étrend-kiegészítők

A vas-kiegészítők különféle formákban kaphatók, például tabletták, kapszulák és szirupok. Fontos, hogy a rendszeres fogyasztás megkezdése előtt egyeztessünk a kezelőorvossal, különösen abban az esetben, ha más gyógyszert vagy egyéb készítményt is szedünk rendszeresen.

A vastartalmú étrend-kiegészítők rendszeres fogyasztása a vashiány kezelésének talán leggyakoribb formája. Fontos, hogy C-vitamin-forrással, például narancslével vegyük be őket, mert így fokozhatjuk a vas felszívódását. A kényelmesebb megoldás érdekében választhatunk olyan étrend-kiegészítőt is, amely a vas mellett C-vitamint is tartalmaz.

Vegyük figyelembe, hogy egyes vaskészítmények olyan mellékhatásokat is okozhatnak, mint például székrekedés, hányinger vagy hányás. Ha ilyet tapasztalunk, akkor ezekről minden esetben tájékoztassuk a kezelőorvost.

3. Intravénás vas

Súlyos vashiányos esetekben intravénás vasra lehet szükség. Ez azt jelenti, hogy a vasat közvetlenül a vénába juttatják. Jellemzően olyan esetekben alkalmazzák, amikor az orális vas-kiegészítők nem hatékonyak, vagy ha az adott személy valamiért elutasítja azokat.

4. A mögöttes állapotok kezelése

Ha egy mögöttes állapot okozza a vashiányt, akkor szükséges lehet a kiváltó ok kezelése. Például az erős menstruációs vérzés, a gyomor- és bélrendszeri vérzések és egyéb betegségek, mint a cöliákia vagy a gyulladásos bélbetegség kezelése segíthet javítani a vas felszívódását.

Ha ilyen jellegű probléma áll fenn, akkor első lépésként az alapbetegség kezelésére lehet szükség a hiányállapot megszüntetéséhez.

5. Vérátömlesztés

Ritka esetekben vérátömlesztésre lehet szükség a súlyos vashiányos vérszegénység kezelésére. Ez magában foglalja a vörösvértestek transzfúzióját a vashiányos vérsejtek pótlására.

Természetesen ezektől eltérő kezelési mód is előfordulhat, ezért panasz esetén mindenképpen keressünk fel egy szakembert.

XI. Túladagolható-e a vas?

A válasz igen, a túladagolása lehetséges. Míg a szervezetnek vasra van szüksége a megfelelő működéshez, túl sok vas fogyasztása mérgező hatású lehet. Vasmérgezés akkor fordulhat elő, ha egy adott vaspótló készítményből az előírtnál nagyobb adagokat fogyasztottunk, illetve akkor is, ha egyidejűleg több vaspótló terméket szedtünk.

A vas túladagolásának tünetei a túladagolás mértékétől is függhetnek, de hányás, hasmenés, szédülés és gyomorfájdalom esetén érdemes konzultálni a kezelőorvossal, hogy indokolt esetben azonnal megkezdhesse a szükséges kezelést.

XII. Véradás és vashiány – van-e összefüggés?

A véradásból való kizárás egyik leggyakoribb oka a vér alacsony hemoglobin szintje, azaz a vashiány. A véradás előtt minden esetben megnézik a jelentkező hemoglobin szintjét, és amennyiben a megadott érték alatt van, abban az esetben az illető nem adhat vért.

Sajnos a rendszeres véradás megfelelő vaspótlás nélkül hozzájárulhat a vashiány kialakuláshoz, ezért annak, aki véradó, még jobban oda kell figyelnie erre. Érdemes vasban gazdag étrendet követni, illetve szükség esetén vaspótló készítményeket fogyasztani.

XIII. Mire kell még odafigyelni a vaspótláskor?

Akár étkezéseink során, akár étrend-kiegészítők fogyasztásával szeretnénk biztosítani a szükséges vasat a szerveztünk számára, van néhány olyan tényező, amit nem szabad figyelmen kívül hagynunk.

1. A vas típusa

Kétféle vas létezik:

• nem hem vas.
• hem vas és

A hem vas az állati termékekben, például a húsokban és a halakban található meg, a nem hem vas forrásai pedig a növényi alapú élelmiszerek, például hüvelyesek, diófélék és zöld leveles zöldségek.

A hem vas könnyebben felszívódik, mint a nem hem vas, ezért vegetáriánus vagy vegán étrend esetén különösen oda kell figyelni a megfelelő minőségű és mennyiségű vas bevitelére, illetve szükség esetén pótlására.

2. C-vitamin fogyasztása

A C-vitamin segíti vas felszívódását a szervezetben, ezért a C-vitaminban gazdag ételek, például citrusfélék, az eper és a paprika fogyasztása hozzájárulhat a vashiány megelőzéséhez.

3. Kalciummal együtt történő fogyasztás kerülése

A kalcium zavarhatja mind a hem, mind a nem hem vas felszívódását. Emiatt érdemes kerülni a kalcium-kiegészítők szedését vagy a magas kalciumtartalmú élelmiszerek, például tejtermékek, vasban gazdag ételekkel történő egyidejű fogyasztását.

4. Fitátokkal és polifenolokkal történő együttes fogyasztás kerülése

A fitátok és a polifenolok olyan növényi vegyületek, amelyek gátolhatják a vas felszívódását. A magas fitáttartalmú élelmiszerek közé tartoznak a teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek és diófélék. A magas polifenoltartalmú élelmiszerek közé pedig a tea, a kávé és a vörösbor. Annak ellenére, hogy ezek az ételek általában egészségesek, elengedhetetlen, hogy mértékkel fogyasszuk őket, ha növelni akarjuk a vasbevitelt.

XIV. Összefoglalás

A vashiány egy viszonylag gyakori táplálkozási rendellenesség, amelynek kezelés nélkül súlyos egészségügyi következményei lehetnek. A vashiány okai közé tartozik az alacsony vastartalmú étrend, a vas felszívódásának zavara, a megnövekedett vasigény és a vérveszteség. A vashiány tünetei az enyhétől a súlyosig terjedhetnek, ennek megfelelően tapasztalhatunk fáradtságot, gyengeséget, ingerlékenységet, légszomjat és vérszegénységet.

A vashiány kezelése az állapot kiváltó okától függ. A kezelési módok magukba foglalhatják a vasban gazdag élelmiszerek bevitelének növelését, vaskiegészítők szedését, egy mögöttes egészségi állapot kezelését vagy a vérveszteség megállítását. Tudatos gondolkodással és odafigyeléssel meg is előzhetjük a vashiányt, ennek érdekében kiegyensúlyozott, változatos, vasban gazdag étrend követése javasolt.

Ha a fentiek alapján úgy érezzük, hogy vashiányban szenvedünk, akkor első lépésként konzultáljunk a kezelőorvosunkkal a megfelelő diagnózis és kezelés meghatározásának érdekében. Megfelelő ellátással a vashiány jól kezelhető, és az optimális egészség és jó közérzet megőrizhető.