A vashiányos vérszegénység viszonylag gyakori probléma, mégis előfordul, hogy néhányan nem veszik komolyan. A tapasztalatok azt mutatják, hogy minél súlyosabb panaszokat okoz, az érintettek annál jobban betartják a kezelőorvos előírásait. Az enyhébb tünetek esetében azonban hajlamosabbak lehetnek lazábban venni a javaslatokat, ám a kezeletlen vashiányos vérszegénység hosszú távon súlyos következményekkel járhat. Nézzük, hogy mire számíthatunk!
Mit jelent a vashiányos vérszegénység?
Dr. Fehér Ágnes, a Trombózis- és Hematológiai Központ hematológia irányultságú belgyógyásza a Trombózis Központ cikkében arról írt, hogy a vérszegénység olyan állapot, amelynek során a vörösvérsejtek, illetve a hemoglobin mennyisége csökken, ennek következtében pedig a szervezet oxigén-ellátása romolhat.
A tünetek súlyossága a vashiányos vérszegénység mértékével függ össze, azaz minél nagyobb fokú a vashiány, annál súlyosabb tünetek jelentkezhetnek.
A vashiányos vérszegénység mögött legtöbb esetben vérvesztés, illetve hiányállapot állhat. A vérvesztés történhet például sérülés, műtét, esetleg szülés miatt, míg a hiányállapothoz a legtöbb esetben a táplálkozás tehető felelőssé (például vasban szegény étrend).
Kezeletlen vashiányos vérszegénység – Mi történik, ha nem foglalkozunk vele?
Minden esetben a legfontosabb, hogy kiderítsük, hogy mi okozza a vashiányt, vagyis a kiváltó okot kell megtalálni ahhoz, hogy a kezelés módját a kezelő orvos meghatározza. Emellett szintén nagyon fontos, hogy ha megállapításra került a vashiány, akkor elkezdődjön a hiányzó vas pótlása is.
Amíg még enyhe mértékű a vashiány, addig a tünetek is enyhék lehetnek. Kezdetben tapasztalhatunk például fáradtságot és levertséget. Ahogy növekszik a vashiány mértéke, úgy jelennek meg az olyan tünetek, mint nehézlégzés terhelés során, szívdobogásérzés vagy szédülés.
Amennyiben nem foglalkozunk a tünetekkel és nem kezdődik el a hiányzó vas pótlása, akkor a tünetek tovább fokozódhatnak, sőt nem ritka, hogy a meglévő krónikus betegségek tünetei is erősödhetnek. Például meglévő szívbetegség esetén fokozódhat szorító fájdalom és a nehézlégzés.
Gyermekkorban szintén érdemes odafigyelni a vaspótlásra, mert a hiánya fejlődési rendellenességhez is vezethet.
Hogyan kezelhető a vashiányos vérszegénység?
Ahogy korábban is említettük, az első lépés a kiváltó ok megkeresése. Éppen ezért fontos, hogy soha ne kezdj bele önálló terápiába anélkül, hogy konzultáltál volna a kezelőorvosoddal.
A leggyakoribb okok közé sorolhatjuk az egyoldalú táplálkozást, mint például egy szigorú diétát, vegetáriánus vagy vegán étrend követését, valamint a terhességet, a szoptatást, illetve a felszívódási zavarokat. Ugyancsak érdemes jelezned a kezelőorvosnak, ha a menstruációs vérzésed a korábbinál erősebb, mert ez is okozhat vashiányt.
A vashiányos vérszegénység tüneteit dr. Harasta Edit gasztroenterológus, sebész főorvos honlapján így foglalta össze:
- fáradtság, gyengeség
- fejfájás
- szédülés és sápadtság
- fokozott szívdobogásérzés
- torokszorítás
- torokban lévő gombóc érzete
- nyelési zavarok
- terhelhetőség csökkenése
A doktornő javaslata szerint a betegség megállapításának első lépése mindenképpen egy laborvizsgálat legyen, amely során megállapítható, hogy a panaszok hátterében valóban vashiány áll-e. Amint kiderül a vashiányt kiváltó ok, meg kell kezdeni a szükséges kezelést, illetve ezzel egyidőben el kell kezdeni a vas pótlását is. A kezelőorvos minden esetben pontos iránymutatást ad a pótlás megfelelő módjával kapcsolatban. Fontos, hogy ne bíráld felül a kezelőorvos javaslatait, mert lehet, hogy kezdetben csupán enyhe tüneteket tapasztalsz, de ha nem pótolod a hiányzó vasat, akkor annak hosszú távon súlyos következményei lehetnek.
Megelőzhető-e a vashiányos vérszegénység?
Nagyon sok mindent tudsz te is tenni annak érdekében, hogy a vashiányos vérszegénységet megelőzd. Ehhez nincs más dolgod, mint odafigyelni a megfelelő vasbevitelre. Erre különösen a fejlődésben lévő gyermekek, terhes és szoptató kismamák, valamint szigorú diétát és étrendet követők esetében van nagy szükség.
A vaspótlásra két lehetőséged is van:
- vasban gazdag étrend
- természetes alapú vastartartalmú étrend-kiegészítő fogyasztása
Első lépésként vizsgáld át az étrendedet. Nézd meg, hogy elegendő mennyiségű húst, belsőséget, halat, tojást, tejet, zöldséget és gyümölcsöt fogyasztasz-e. A zöldségek és gyümölcsök nem elsősorban a vastartalmuk miatt fontosak, hanem C-vitamin-tartalmuk miatt, mert a C-vitamin segítheti a vas felszívódását.
Amennyiben úgy érzed, hogy nem tudsz elegendő vasban gazdag ételt fogyasztani, akkor jó választás lehet a vastartalmú étrend-kiegészítők fogyasztása. Válassz olyat, amely természetes összetevőket tartalmaz, mert ezek nem terhelik meg a szervezetet.
A Salus termékcsaládban kétfélét is találsz, amelyek nem tartalmaznak káros adalékanyagokat, nem terhelik meg a szervezetet és a szoptatási időszakban is fogyaszthatók. A Floradix Kräuterblut szirup gyógynövényekből, zöldségekből és gyümölcskoncentrátumból készül. Rendszeres fogyasztásával sokat tehetsz a vaspótlásért, ugyanis vas-glükonátból származó szerves kötésű vasat, B1-, B2-, B6-, B12- és C-vitaminokat tartalmaz. A szirup könnyen bevehető, a tápanyagokat már oldott formában tartalmazza. Adalékanyag- és laktózmentes, valamint vegetáriánusok számára is ajánlott.
Amennyiben gluténmentes vagy vegán étrendet követsz, akkor számodra a Floradix Floravital a jó választás, amely szintén tartalmaz vasat, B1-, B2-, B6-, B12- és C-vitaminokat, viszont 100%-ban gluténmentes és vegán. A benne lévő gyümölcsök és gyógynövények pedig a rengeteg tápanyag mellett kellemes ízt is biztosítanak a számodra.
